Első hónap

Ismét eltelt egy kis idő a legutóbbi bejegyzésem óta, és sokminden történt is velem, velünk. Mindenekelőtt elkezdődött a munka az új helyen, lassan túl vagyok az első hónapon. Új kihívások, új emberek, új minden. Muszáj hozzászoknom ezekhez az újdonságokhoz, mert általában elég nehezen szocializálódom. Mármint valószínűleg nem látszik ez rajtam, de azért elég idegenül érzem magam az új helyeken, és nehezen tudom megszokni őket. Ehhez képest viszont meglepően könnyedén sikerült beilleszkednem az új helyen. Szóval megleptem magam rendesen, azt hittem sokkal nehezebben viselem majd a váltást. Sokat változtam ilyen szempontból az utóbbi időben, szerintem előnyömre.

A Claustrophobia társast azóta természetesen ahogy jósoltam az előző postban, megtartottuk, és már eléggé szétjátszottuk, főleg a Mátrában, a munkakezdés előtti héten. :) Nagyon jó kis játék, kéne újabb postokat írni a társasjátékos blogunkba is, és mindig megfogadom, hogy most majd írok, de nehezen jön össze. Pedig sok játékról írnék. Most is ki van nézve egy csomó, megnézhetitek a boardgamegeekes useremet, ahol fent vannak a meglevő, illetve a kívánatos társasok is. :)

Ami nagyon izgatja mostanában a csőröm az az Elder Sign, ami egy mini Arkham Horror világán játszódó kockajáték, a Blood Bowl Team Manager, ami kitalálhatóan egy vérfoci-manageres játék (a vérfoci mibenlétébe nem megyek most bele, ha nem ismered, olvass utána. :) ). Ezenkívül a Civilization magáért beszél, a hasonló című számítógépes játék - ami mindig is a kedvenceim közé tartozott - alapján készült társas, ami most magyarul akciós (sajnos ennek folyományaként az angol nem kapható, vagy jóval drágább), valamint a Merchant and Marauders az, ami még érdekel, mivel az meg szintén egy régebbi számítógépes játékra, a Pirates!-re emlékeztet (talán nem véletlen, hogy mindkét számítógépes játék ugyanazon fejlesztő nevéhez fűződik). Előbbiben egy civilizációt kell az őskorból felvirágoztatni az űrkorszakig, az utóbbiban pedig egy hajóskapitányt irányítva kalandozhatunk, és mi dönthetjük el, hogy kereskedők akarunk lenni, kalózok, vagy esetleg mindkettő.

Jelenleg ezek bizgerálják legjobban a nózim, és sajnos a legnagyobb visszatartó erő az, hogy még az Earth Reborn társassal sem sikerült eleget játszanunk, egyszerűen nincs rá időnk. Mondjuk arra extrán sok idő kell, hogy áttanuljuk a szabályokat, megértsük, és játsszunk, de mégis... azért csak kellene játszani az előző játékkal eleget, mielőtt megvesszük a következőt. :)

Ezenkivül voltunk Velenceben is, bár lehet az még az előző bejegyzésem előtt volt, csak egyszerűen nem említettem. A kalandozástravel utazási irodánal fizettünk be egy ilyen gyors velencei utazásra. Este indultunk, másnap reggelre odaértünk, este megint indultunk vissza, majd a következő nap reggelére hazaértünk. Eléggé nyúzottan érkeztünk meg, de azért megérte. Nekem felemás érzéseim vannak Velencével kapcsolatban. Egyrészt most találkoztam először tengerrel, és az nagyon tetszett, ezenkívül pedig még sosem voltam ilyen messzire otthontól. Érdekes volt elmenni, nagyon jól éreztem magam, nagyon fini volt az olasz fagyi, illetve a pizza, de azért hosszabb távon kétlem, hogy jól érezném ott magam.

Amikor Bécsben voltunk, akkor azt éreztem, hogy szívesen eléldegélnék egy olyan helyen (leszámítva a német nyelvet), vagyis nem lenne problémám belőle, ha ki kellene költözni oda. Ezt viszont nagyon nem éreztem Velencével kapcsolatban. Szűk utcák, sok ember, és mindenhol büdös volt. Ilyen szempontból egy picit csalódtam a városban, mert nem gondoltam, hogy ilyen lepukkant lesz. Ezzel szemben pedig rettenetesen drága. Látszik, hogy csak a turizmusból él a város, odamennek az emberek, körülnéznek, és hazamennek. Ennyire nekem is jó volt, de valahogy amikor a kis utcakban kavarog az ember, akkor azt érezhetné, hogy valami putri-városban mászkál. Persze a fagyi meg a pizza miatt szívesen kimennék még, mert már csak ezekért megérte, de azért egy pici keserű is került a sok édes mellé. Ennek ellenére azért nagyon jól éreztem magam.

Jelentkeztem egy előadássorozatra, amit a Stanford egyetemen fognak tartani, és weben keresztül lehet majd követni. Pontosabban kettőre jelentkeztem, az egyik bevezetés a mesterséges intelligenciába, a másik pedig adatbáziskezeléssel foglalkozik. Mindkettő hasonló módon működik. Van egy basic változat, ahol az ember csak megnézi az előadásokat, és van egy advanced, ahol kapunk házit, meg írunk vizsgákat, egyet november környékén, egyet pedig decemberben. Az eredményről pedig oklevelet is lehet kapni, ha értelmes dolgot elér az ember. Én advancedben fogom kezdeni mindkettőt, mert menetközben le lehet lépni basicre, úgyhogy ha mégsem lenne elég időm, akkor az adatbázisokat leadom basicre. Az MI-set szeretném advancedben végigcsinálni, de majd meglátjuk. Mintha ismét az iskolapadba kerülnék. :) ZH, vizsga, házi feladat... jujj. :D

Utolsó hét

Ez az utolsó hetem a cégnél. Rossz érzés elmenni, mert nagyon kedves volt mindenki, a munka is jó volt, és érdekes, de ennek ellenére váltok. Olyan ajánlatot kaptam, amit nem igazán tudtam elutasítani. Lehetne mondani, hogy eladtam a lelkem, de jelenleg igencsak jól jön a pénz, és úgy érzem ilyenkor akarok keményebben, esetlegesen nagyobb anyagi ellenszolgáltatás mellett dolgozni. Lehet, hogy 10 év múlva már kevésbé lesz választási lehetőségem.

Úgyhogy jelenleg az utolsó hetemet töltöm, ami már érthető okokból kevésbé mozgalmas. Utána pedig egy kis nyári szünetet tartunk, mielőtt elkezdenék az új cégnél dolgozni. Nem akarok a próbaidőben szabira menni, úgyhogy úgy gondoltam, előtte pihenek még egy kicsit.

Izgulok persze ezek miatt, de nem bántam meg semmit. Szakmailag egyértelműen előrelépés az új hely, úgyhogy ez olyan kellemes izgalom. Várom már a kezdést.

Az új cég miatt a régi céges telefonszámom megszűnik (vagy legalábbis én nem leszek már elérhető rajta), és ennek örömére kötöttem is egy előfizetést. Ezzel párhuzamosan pedig akkor már vettem egy telefont is. :)

Nagyon szerencsés voltam, mert a kinézett előfizetéssel 2 évre előfizetve 20k-ért megkaptam egy Motorola Defy-t, és másnaptól már nem is árulták így! Onnantól kezdve már bármilyen előfizetéssel, 2 éves hűségnyilatkozattal 40k fölé került az ára, úgyhogy nagy szerencsém volt, hogy időben megvettem.

Egyébként nagyon elégedett vagyok vele, egy Samsung Galaxy 3-at cseréltem le vele, és hát azt kell mondanom, hogy ég és föld a két telefon. Emellett por-, víz-, és valamennyire ütésálló is, ami jól jön, mert nem kell annyira figyelni rá minden helyzetben. Oké, nem fogom vele felnyitni a kukoricakonzervet, de azért jó érzés, hogy egy pár méterről földhözcsapódást simán kibír.

Nem telhet el úgy post, hogy ne írnék egy újabb társasról. :) Igen, ismét bővült kis raktárunk, és most egy Earth Reborn nevű játékkal lett gazdagabb. Még úgy igazából nem sikerült kitapasztalni, mert elég bonyolultak a szabályai (vagy legalábbis eltart egy darabig a megértésük), de már most tetszik. Egy kicsit a fallout, xcom, jagged alliance típusú számítógépes játékokra emlékeztet a szabályrendszer, majd írok róla többet is, ha végre felpörög a társasjátékokkal foglalkozó blogunk.

Van egy másik játék is, amivel szemezek most, a Claustrophobia. Valószínűleg kikölcsönözzük majd most a szünetre, amit tartok, és ha tetszik, akkor megtartjuk. :) Ezzel is reklámozom a Szellemlovast, mert nagyon jó bolt. Onnan kölcsönözzük majd, és én úgy érzem 90%, hogy meg is tartjuk, de ki tudja. :D

Június 7

Már csak 2 rész van vissza a Trónok Harcából, jól beindult a sorozat. Izgi nagyon, csak sajnos utána egy darabig nem lesz folytatás. Az első évad kb arra jó, hogy felkeltse az érdeklődést a második évadra. :) Elkezdtem Doctor Who-t is nézni, és nagyon tetszik. Bár nem az elejéről kezdtem, hanem belecsapva a lecsóba rögtön az ötödik évadtól. Mondjuk nem sokat veszítettem, mert ebben a sorozatban a "Doctor"-t játszó színészt gyakran váltják, és ilyenkor az egész sorozat kap egy reboot-érzést, és az ötödik évad pont egy ilyen rész. A megvalósítás néha hagy maga után kívánnivalót, de az ötletek számomra elviszik a hátán a sorozatot. Aki szereti az időutazást, a misztikumot és a bátorságot egy sorozatban (mert bátran meglépnek olyan dolgokat, amiket máshol nem mindenhol mernének), annak bátran ajánlom.

Elkezdtem nézegetni mindenféle teszteléssel kapcsolatos szakmai cuccot. Vannak tök jó előadások youtube-on is, és napi 15-20 perc nem is annyira sok, így pedig minden nap fejlődhetek szakmailag, még akkor is, amikor melóban semmi újdonsággal nem találkozom.

Jó lenne mihamarabb megcsinálni az advanced ISTQB vizsgát is, legalább az egyiket a három közül.

Múltkor azon kaptam magam, hogy azon jár az agyam, hogy bizonyos szakmai dolgokat hogyan magyaráznék el egy gyereknek. Tök érdekes olyan megközelítéseket választani, amit egy általános iskolás is megért, és simán elképzelnék pl olyan kérdést egy állásinterjún, hogy "hogyan magyaráznád el a dependency injection-t egy gyereknek?"...

Hát, én valami olyasmit mondanék, hogy fogom a gyereket, és adok Neki egy csomag legót, amelyből űrhajót lehet építeni. Ha azt mondom Neki, hogy csinálj egy űrhajót, és játssz vele, akkor ha a játék közben elkezd sírni, akkor nem tudom egyértelműen meghatározni, hogy azért sír, mert nem jól rakta össze az űrhajót, vagy azért, mert nem jól játszik vele.

Ellenben ha én rakom össze a legó űrhajót, és adom oda Neki, akkor ha sír, akkor biztosan tudom, hogy magát a játék folyamatát rontja el (mert ugye ki az, aki nem szeretne egy legó űrhajóval játszani, nem?). És ekkor már rögtön tudok menni, és mondani, hogy vigyázz, mert túl korán cserélted fel a polaritást, és ezért tudott asszimilálni a borg, legközelebb várj vele még egy kicsit. És voálá, már nem is fog sírni.

Szóval... ezért jó a dependency injection... :)

X-edik reboot

Nos, most kb másfél év elteltével megpróbálkozom ismét a blog felélesztésével. Mondandóm mindig is volt, és van jelenleg is, talán túl sok is. Pont ez volt az oka annak, hogy végül nem írtam semmit. :) Mindig amikor úgy voltam vele, hogy nekiállok, elárasztott a sok gondolat, hogy mennyi mindenről kellene írnom, és milyen kevés időm van, úgyhogy a végeredmény az lett, hogy nem írtam semmit.

Majd megpróbálom a jövőben legyűrni a késztetést, hogy mindent kiírjak magamból, így talán el tudom érni, hogy nekiálljak, és valamit legalább írjak. :)

Azt hiszem nem próbálom meg összeszedni azokat sem, amik a legutóbbi bejegyzésem óta történtek velem, mert pont az ilyenek miatt nem blogoltam eddig. Történtek szépek, és tragikusak is, talán majd idővel mesélek mindenről, de most itt, egy poszton belül semmi esetre sem próbálom összefoglalni a dolgokat.

Már nem járok suliba, végeztem, és most már teljes erőbedobással kűzdhetek, hogy kitörjek a munka mókuskerekéből. Szerencsére azért a munkám elég közel áll a hobbimhoz is, úgyhogy ez egész jól megy. Jövőhéten lesz egy Innovation Day melóban, amikor nem dolgozni kell, hanem valami innovatívval foglalkozni. Ezt a napot arra szánnám, hogy elkezdek ismerkedni az Android fejlesztéssel, mert ugyan már nagyon régóta tervezem ezt, de valahogy sosem jutottam odáig, hogy ténylegesen kipróbáljak dolgokat.

Ötletem az lenne sok, főleg játékok. :) Nemrég elkezdtem egy Death Angel nevű kártyajáték alapján egy javas játékot írni, azt jó lenne befejezni, és portolni Androidra, illetve nekiállni egy másik társas, a DungeonQuest digitális változatának elkészítéséhez. Már csak idő kéne.

Hamarosan jön a Twilight Imperium új kiegészítője is! Ollé, hiphiphurrá, jippiájjé! :) Lesznek benne új fajok, új egységek, fejlesztések, politika újfajta megvalósítása, meg még biztosan rengeteg újdonság, ami a szabálykönyv alapján nem egyértelmű. Már csak egy megjelenézi időpont kéne.

Ezenkívül rákaptunk a Game of Thrones LCG-re is, de kis hazánkban alig kapható belőle, úgyhogy szemezek egy rendeléssel a Fantasy Flight Games-től. Ahogy nézem, nem olyan vészes a postaköltség, úgyhogy lehet egy kisebb rendelést kipróbálok a közeljövőben. Ha be akarnál szállni a rendelésbe, szólj minél előbb. :)

Egyelőre azt hiszem ennyi, és remélem most már gyakrabban fogok irományt produkálni.

Év vége

Hamarosan itt az év vége, és annyi minden történt mostanában, amit megírnék, hogy sokszor egyszerűen azért nem álltam neki, mert tudtam jól, hogy csak órák múlva végeznék a bejegyzéssel.

Most viszont elkészültem már a beadandómmal, és ugyan lenne még mit csinálnom bőven, hiszen most már kialakult a diplomamunkám témája is elég konkrétan, de azért megpróbálok most szakítani egy kis időt, és írni valamennyit. Elvégre szombat van. :)

Ismét volt egy csomó sakk-esemény. Nemrég fejeződött be a World Blitz Championship, ahol 22 nagymester mérte össze erejét a sakktábla felett. 2 magyar is részt vett az eseményen, Lékó, és Polgár Judit. Előbbi kilencedik helyen végzett, míg utóbbi tizenkilencedik lett. Judit később még szerepel majd a postban, mert más versenyen is szerepelt, és egész jó eredményeket is ért el, de fejezzem be először az erről szóló írást.

Szóval a Norvég tehetség, Carlsen nyerte meg ezt a versenyt, olyanokat Maga mögé utasítva, mint Anand, vagy Kramnik. A végeredményt megnézhetitek itt. Érdekel, milyen egy ilyen meccs? Ha igen, akkor megnézhetitek Carlsen és Svidler összecsapását, ahol azt is meg lehet látni, hogyan lehet tiszthátrányból nyerni a végjátékban (na jó, 3 paraszt 1 futó ellen).  Nem tudom pontosan mikor történt, de Carlsen átvette a világranglista vezetését is. Vajon mikor jut el világbajnoki címig? Van még 3 éve ahhoz, hogy megelőzze Kasparovot, aki 22 évesen lett a legfiatalabb világbajnok. A Blitz versenyről annyit, hogy youtube-on magyar vonatkozású meccseket is lehet találni, itt pl Judit mutatja meg Kramniknak, hogy a nők is tudnak sakkozni. :)

A másik verseny, amiről még írni akartam, az a World Cup, aminek a győztese szerepelhet a majdani 2011-es World Championship-en, ahol 8 emberke versenyének győztese kűzdhet meg a világbajnokkal. Ez a 8 ember a következőképpen választódik ki egyébként...

• A FIDE Grand Prix 2008-2009 győztese (Levon Aronian)
• A Chess World Cup 2009 győztese
• A 2009 Challenger Match vesztese (Gata Kamsky)
• A World Chess Championship 2010 vesztese (Anand, vagy Topalov)
• Rajtuk kívül a 2 legmagasabb ELO pontszámmal rendelkező sakkozó (Ez jelenleg Carlsen és Kramnik)
• Valaki, akit a verseny rendezői ajánlanak, és ELO pontszáma eléri a 2700-at

Az, hogy ez a módszer megfelelő-e, mindenki döntse el Maga, a lényeg, hogy most zajlik még mindig Chess World Cup 2009, ahol nem minden nagy név indult. A kezdeti párosításokat megnézhetitek itt. 

A verseny úgy néz ki, hogy játszanak egy-egy hosszabb meccset, egyszer az egyikük világos, egyszer a másik. Ezután döntetlen esetén 4 rapid mérkőzés következik, ha jól tudom 25 perces idővel, 10 másodperces növekedéssel lépésenként. Ha ezután is döntetlen, akkor 4 blitz meccs lesz, 3 perccel, 2 másodperces növekedéssel. Ha ez is döntetlennel végződik, akkor egy armageddon meccs következik, ahol egyikük világos, 5 perccel, a másik sötét 4 perccel, viszont döntetlen esetén sötét tekintendő győztesnek.

A második fordulóban Svidler, Radjabov, Ivanchuk, és Morozevich is vereséggel kezdett, ami nagyon meglepő fordulata volt a versenynek. Közülük csak Svidlernek sikerült fordítania, a többieknek menniük kellett. Jegyezzük meg az Ivanchukot hazaküldő So Wesley nevét, aki 16 éves kora ellenére a következő fordulóban Gata Kamsky-t is hazaküldte!

Ivanchuk annyira rosszul viselte a vereséget, hogy azt nyilatkozta abbahagyja a sakkozást, és bár ezt az állítását később visszavonta, érthető okokból eléggé megviselte a vereség egy ilyen fiatal tehetségtől, akit egyébként a negyedik fordulóban tudott megállítani egy szintén orosz nagymester,  Vladimir Malakhov. 

A harmadik fordulóig, vagyis a legjobb 32 közé bejutott Judit is, amiről természetesen a magyar médiában sehol sem lehetett hallani. Arról sem, hogy itt az egész verseny legnagyobb ELO pontszámával rendelkező Boris Gelfanddal került össze. Az első mérkőzésen kikapott, viszont a másodikon hihetetlen bátorsággal, és akarattal tört előre, és hibára kényszerítette ellenfelét, s utána bezsebelte a győzelmet. Magyarországon erről sem lehetett semmit sem hallani. 

Sajnos a rapid mérkőzésekben viszont érezhető volt Gelfand 150 ponttal magasabb ELO rating-je, úgyhogy Judit itt elvérzett.

A verseny egyébként még most is zajlik, Malakhov, Karjakin már biztosan bent van a legjobb 4 között, a többiek a Gelfand-Jakovenko, illetve Ponomariov-Gashimov mérkőzések győztese lesz.

Találtam még egy érdekes dokumentumfilmet Bobby Fisherről. Talán meséltem már róla egy régebbi bejegyzésben, de most megnézhetitek Ti is az alábbiakban: 

Szomorú történet az Övé, még ha sikerek is övezik. 

Amerikai Istenek

A fenti regény olvasom mostanában, és mivel nagyon megfogott ez az idézet, bemásolom Nektek is:

"Hiszek abban, ami igaz, hiszek abban, ami nem, és hiszek abban is, amiről senki nem tudja, igaz-e vagy sem. Hiszek a Mikulásban, a húsvéti nyúlban és Marilyn Monroe-ban, a Beatlesben és Elvisben. Hallgass ide – hiszek abban, hogy az emberek tökéletesíthetőek, a tudás végtelen, hogy a világot titkos bankkartellek irányítják, a Földet rendszeresen látogatják az idegenek, a szépek, akik úgy néznek ki, mint a ráncos lemurok, meg a csúnyák, akik teheneket boncolnak és el akarják venni tőlünk a vizet meg az asszonyokat. Hiszem, hogy a jövőnk egy nagy rakás szar és azt is hiszem, hogy állatira jó lesz, és egy napon visszatérnek az indián szellemek és mindenkinek szétrúgják a seggét. Hiszem, hogy a férfiak valójában nagyra nőtt kisfiúk, akiknek komoly kommunikációs problémáik vannak, és hiszem, hogy azért nem lehet jót szexelni Amerikában, mert kezdenek eltűnni az autósmozik. Hiszem, hogy a politikusok erkölcstelen gazemberek, és még mindig hiszem, hogy ők a jobb alternatíva. Hiszek benne, hogy Kaliforniát el fogja nyelni a szökőár, Floridát meg elönti a téboly, a sok krokodil meg a mérgező hulladék. Hiszem, hogy az antibakteriális szappan megöli a test ellenálló rendszerét a kosszal és betegségekkel szemben, ezért egy napon majd kipusztít minket a nátha, mint a Mars-lakókat a Világok harcában. Hiszem, hogy a múlt század két legnagyobb költője Edith Sitwell és Don Marquis, hogy a jade megkövesedett sárkánysperma, és hogy több ezer évvel ezelőtt, egy másik életemben félkarú szibériai sámán voltam. Hiszem, hogy az emberiség sorsa meg van írva a csillagokban. Hiszem, hogy kiskoromban jobb íze volt a nyalókának, és az aerodinamika elvei szerint egy dongó nem is tud repülni, hogy a fény hullám és részecske, hogy valahol, egy dobozban van egy macska, aki egyszerre élő és holt (de ha nem adnak neki enni, végül kétféleképpen halott macska lesz belőle) , és hogy a világegyetem néhány csillaga milliárd évekkel idősebb magánál a világegyetemnél. Hiszek egy személyes istenben, aki törődik velem és aggódik értem és mindent lát. Hiszek egy személytelen istenben, aki mozgásba lendítette a világot, aztán elment bulizni a barátnőivel és azt sem tudja, hogy a világon vagyok. Hiszek a közönyös káosz, háttérzaj és puszta szerencse uralta üres univerzumban. Hiszem, hogy akik szerint a szexet túlértékelik, még sohasem csinálták jól. Hiszem, hogy az, aki állítása szerint érti, mi folyik a világban, az apró dolgokban is hazudni fog. Hiszek a tökéletes becsületességben, meg az értelmes társadalmi hazugságokban. Hiszem, hogy egy nőnek joga van dönteni, egy babának joga van élni, és az emberi élet ugyan szent, még sincsen gondom a halálbüntetéssel, ha az igazságszolgáltatás teljesen megbízható és azt is hiszem, hogy csak egy idióta bízna meg az igazságszolgáltatásban. Hiszem, hogy az élet játék, az élet egy kegyetlen vicc és az élet az, ami akkor történik, amikor élsz, és ennyi erővel akár élvezni is lehet."

Csak ennyi

Csak ennyi

Félbehagyott
Versek szegény, halkuló rebegése,
Félbehagyott
Sírás halkuló, békélt szepegése,
Félbehagyott
Küszködés békélt, mindegy-legyintése,
Csak ennyi, lásd,
Halkuló, békélt, mindegy-éltem vége.

Jó itt nekem
Kis, hajnali kávéház-zugban,
Jó itt nekem,
Hajnali, csendes mélabúban,
Jó itt nekem
Lassacskán, szépen végit várnom,
Csak ennyi, lásd,
Hajnali csendes elhalálozásom.

Csak sose sírj,
Nem volt az élet énhozzám kegyetlen,
Csak sose sírj,
Én voltam lusta, gyáva és ügyetlen,
Csak sose sírj,
Nem illet engem itten joggal semmi,
Csak ennyi, lásd,
Köszönni illedelmesen és menni.

Áldott az élet,
Ad kinek-kinek méltón, ahogy illik,
Áldott az élet,
Keze felém is illendően nyílik,
Áldott az élet,
Hullott kezéből rám is némi jó,
Csak ennyi, lásd,
Csendeske, fáradt rezignáció.

Isten veled,
Vigasztaljanak méltóbb, zengőbb versek,
Isten veled,
Vigasztaljanak zengőbb, szebb szerelmek,
Isten veled,
Nézd, fény ragyog a gyönyörű világon,
Csak ennyi, lásd,
Hogy én eltűntem és hiányzom.

Tóth Árpád