Most nem tart olyan sokáig, hogy újra megjelenjen egy bejegyzés a blogomban. Igen, talán sikerül rávennem magam arra, hogy irogassak gyakrabban. De gyorsan le is kopogom (kopp-kopp), nehogy megváltozzon a tendencia.
Találtunk egy tök jó oldalt, ahol egy tök jó játékkal lehet online játszani. A játék neve Through the Ages, ami az egyik legjobb civilizacióépítős társasjáték, amivel találkoztam. Ami talán idegen lehet benne első blikkre, hogy nincs benne térkép. Bizony, birodalomépítés térkép nélkül. Második pillantásra egyeseknek az is fura lehet, hogy szimplán egy kártyajátékról van szó. Ebből kifolyólag egy kissé absztrakt, viszont nagyon jól átadja a játékosnak a civilizáció fejlődésének érzését. Egy hátránya a sok apró pöcök, amit ide-oda kell tologatni a játék alatt, viszont online játéknál ezt teljes egészében végrehajtja a gép, úgyhogy nem kell aggódni miatta. Szóval próbáljátok ki, nagyon jó.
Hogy továbbra is a társasjátékoknál maradjak, mesélek egy kicsit arról, hogy hamarosan megpróbálkozunk majd egy neten keresztüli Twilight Imperium partival. Én leszek a játékmester, aki kiadja a játékosoknak a lapjaikat, és lejátssza a csatákat, illetve feloldja a kérdéses dolgokat. Jelenleg úgy néz ki, hogy 6 játékos lesz, és ha minden jól alakul, akkor akár még a héten elkezdhetjük. Majd ide is kirakom a honlapcímet, ahol követni lehet a játék alakulását. Valószínűleg nem fogjuk befejezni a következő posztom előtt, mivel szerintem kábé fél évig biztosan el fog tartani, addig meg szeretnék még írni. Kíváncsi vagyok, milyen lesz.
Tervezzük Japán meglátogatását is. Gibit elvileg kiküldik majd dolgozni, és ha megfelelő városba küldik megfelelő időre, akkor lehet meglátogatjuk majd. Azert sokmindennek jól kell alakulnia, mert fontos lenne, hogy időben kiderüljön hova küldik, hisz mi Oszakát látogatnánk meg szívesen, ami Tokiótól kb 600 km-re van, úgyhogy nem lenne egyszerű oda átmenni. Arról nem is beszélve, hogy minél később tudjuk megvenni a repülőjegyet, annál drágább, úgyhogy jó lenne, ha minél előbb lenne valami infónk. Semmiképpen sem lenne olcsó, de talán belefér. Ha kedvenc Viktorunk nem dönt úgy, hogy mondjuk megadóztatják azokat, akiknek nincs sapkájuk.
Majd írok ápdétet mindenről, csak győzzétek kivárni. :)
2011. szeptember 23., péntek
2011. szeptember 7., szerda
Első hónap
Ismét eltelt egy kis idő a legutóbbi bejegyzésem óta, és sokminden történt is velem, velünk. Mindenekelőtt elkezdődött a munka az új helyen, lassan túl vagyok az első hónapon. Új kihívások, új emberek, új minden. Muszáj hozzászoknom ezekhez az újdonságokhoz, mert általában elég nehezen szocializálódom. Mármint valószínűleg nem látszik ez rajtam, de azért elég idegenül érzem magam az új helyeken, és nehezen tudom megszokni őket. Ehhez képest viszont meglepően könnyedén sikerült beilleszkednem az új helyen. Szóval megleptem magam rendesen, azt hittem sokkal nehezebben viselem majd a váltást. Sokat változtam ilyen szempontból az utóbbi időben, szerintem előnyömre.
A Claustrophobia társast azóta természetesen ahogy jósoltam az előző postban, megtartottuk, és már eléggé szétjátszottuk, főleg a Mátrában, a munkakezdés előtti héten. :) Nagyon jó kis játék, kéne újabb postokat írni a társasjátékos blogunkba is, és mindig megfogadom, hogy most majd írok, de nehezen jön össze. Pedig sok játékról írnék. Most is ki van nézve egy csomó, megnézhetitek a boardgamegeekes useremet, ahol fent vannak a meglevő, illetve a kívánatos társasok is. :)
Ami nagyon izgatja mostanában a csőröm az az Elder Sign, ami egy mini Arkham Horror világán játszódó kockajáték, a Blood Bowl Team Manager, ami kitalálhatóan egy vérfoci-manageres játék (a vérfoci mibenlétébe nem megyek most bele, ha nem ismered, olvass utána. :) ). Ezenkívül a Civilization magáért beszél, a hasonló című számítógépes játék - ami mindig is a kedvenceim közé tartozott - alapján készült társas, ami most magyarul akciós (sajnos ennek folyományaként az angol nem kapható, vagy jóval drágább), valamint a Merchant and Marauders az, ami még érdekel, mivel az meg szintén egy régebbi számítógépes játékra, a Pirates!-re emlékeztet (talán nem véletlen, hogy mindkét számítógépes játék ugyanazon fejlesztő nevéhez fűződik). Előbbiben egy civilizációt kell az őskorból felvirágoztatni az űrkorszakig, az utóbbiban pedig egy hajóskapitányt irányítva kalandozhatunk, és mi dönthetjük el, hogy kereskedők akarunk lenni, kalózok, vagy esetleg mindkettő.
Jelenleg ezek bizgerálják legjobban a nózim, és sajnos a legnagyobb visszatartó erő az, hogy még az Earth Reborn társassal sem sikerült eleget játszanunk, egyszerűen nincs rá időnk. Mondjuk arra extrán sok idő kell, hogy áttanuljuk a szabályokat, megértsük, és játsszunk, de mégis... azért csak kellene játszani az előző játékkal eleget, mielőtt megvesszük a következőt. :)
Ezenkivül voltunk Velenceben is, bár lehet az még az előző bejegyzésem előtt volt, csak egyszerűen nem említettem. A kalandozástravel utazási irodánal fizettünk be egy ilyen gyors velencei utazásra. Este indultunk, másnap reggelre odaértünk, este megint indultunk vissza, majd a következő nap reggelére hazaértünk. Eléggé nyúzottan érkeztünk meg, de azért megérte. Nekem felemás érzéseim vannak Velencével kapcsolatban. Egyrészt most találkoztam először tengerrel, és az nagyon tetszett, ezenkívül pedig még sosem voltam ilyen messzire otthontól. Érdekes volt elmenni, nagyon jól éreztem magam, nagyon fini volt az olasz fagyi, illetve a pizza, de azért hosszabb távon kétlem, hogy jól érezném ott magam.
Amikor Bécsben voltunk, akkor azt éreztem, hogy szívesen eléldegélnék egy olyan helyen (leszámítva a német nyelvet), vagyis nem lenne problémám belőle, ha ki kellene költözni oda. Ezt viszont nagyon nem éreztem Velencével kapcsolatban. Szűk utcák, sok ember, és mindenhol büdös volt. Ilyen szempontból egy picit csalódtam a városban, mert nem gondoltam, hogy ilyen lepukkant lesz. Ezzel szemben pedig rettenetesen drága. Látszik, hogy csak a turizmusból él a város, odamennek az emberek, körülnéznek, és hazamennek. Ennyire nekem is jó volt, de valahogy amikor a kis utcakban kavarog az ember, akkor azt érezhetné, hogy valami putri-városban mászkál. Persze a fagyi meg a pizza miatt szívesen kimennék még, mert már csak ezekért megérte, de azért egy pici keserű is került a sok édes mellé. Ennek ellenére azért nagyon jól éreztem magam.
Jelentkeztem egy előadássorozatra, amit a Stanford egyetemen fognak tartani, és weben keresztül lehet majd követni. Pontosabban kettőre jelentkeztem, az egyik bevezetés a mesterséges intelligenciába, a másik pedig adatbáziskezeléssel foglalkozik. Mindkettő hasonló módon működik. Van egy basic változat, ahol az ember csak megnézi az előadásokat, és van egy advanced, ahol kapunk házit, meg írunk vizsgákat, egyet november környékén, egyet pedig decemberben. Az eredményről pedig oklevelet is lehet kapni, ha értelmes dolgot elér az ember. Én advancedben fogom kezdeni mindkettőt, mert menetközben le lehet lépni basicre, úgyhogy ha mégsem lenne elég időm, akkor az adatbázisokat leadom basicre. Az MI-set szeretném advancedben végigcsinálni, de majd meglátjuk. Mintha ismét az iskolapadba kerülnék. :) ZH, vizsga, házi feladat... jujj. :D
A Claustrophobia társast azóta természetesen ahogy jósoltam az előző postban, megtartottuk, és már eléggé szétjátszottuk, főleg a Mátrában, a munkakezdés előtti héten. :) Nagyon jó kis játék, kéne újabb postokat írni a társasjátékos blogunkba is, és mindig megfogadom, hogy most majd írok, de nehezen jön össze. Pedig sok játékról írnék. Most is ki van nézve egy csomó, megnézhetitek a boardgamegeekes useremet, ahol fent vannak a meglevő, illetve a kívánatos társasok is. :)
Ami nagyon izgatja mostanában a csőröm az az Elder Sign, ami egy mini Arkham Horror világán játszódó kockajáték, a Blood Bowl Team Manager, ami kitalálhatóan egy vérfoci-manageres játék (a vérfoci mibenlétébe nem megyek most bele, ha nem ismered, olvass utána. :) ). Ezenkívül a Civilization magáért beszél, a hasonló című számítógépes játék - ami mindig is a kedvenceim közé tartozott - alapján készült társas, ami most magyarul akciós (sajnos ennek folyományaként az angol nem kapható, vagy jóval drágább), valamint a Merchant and Marauders az, ami még érdekel, mivel az meg szintén egy régebbi számítógépes játékra, a Pirates!-re emlékeztet (talán nem véletlen, hogy mindkét számítógépes játék ugyanazon fejlesztő nevéhez fűződik). Előbbiben egy civilizációt kell az őskorból felvirágoztatni az űrkorszakig, az utóbbiban pedig egy hajóskapitányt irányítva kalandozhatunk, és mi dönthetjük el, hogy kereskedők akarunk lenni, kalózok, vagy esetleg mindkettő.
Jelenleg ezek bizgerálják legjobban a nózim, és sajnos a legnagyobb visszatartó erő az, hogy még az Earth Reborn társassal sem sikerült eleget játszanunk, egyszerűen nincs rá időnk. Mondjuk arra extrán sok idő kell, hogy áttanuljuk a szabályokat, megértsük, és játsszunk, de mégis... azért csak kellene játszani az előző játékkal eleget, mielőtt megvesszük a következőt. :)
Ezenkivül voltunk Velenceben is, bár lehet az még az előző bejegyzésem előtt volt, csak egyszerűen nem említettem. A kalandozástravel utazási irodánal fizettünk be egy ilyen gyors velencei utazásra. Este indultunk, másnap reggelre odaértünk, este megint indultunk vissza, majd a következő nap reggelére hazaértünk. Eléggé nyúzottan érkeztünk meg, de azért megérte. Nekem felemás érzéseim vannak Velencével kapcsolatban. Egyrészt most találkoztam először tengerrel, és az nagyon tetszett, ezenkívül pedig még sosem voltam ilyen messzire otthontól. Érdekes volt elmenni, nagyon jól éreztem magam, nagyon fini volt az olasz fagyi, illetve a pizza, de azért hosszabb távon kétlem, hogy jól érezném ott magam.
Amikor Bécsben voltunk, akkor azt éreztem, hogy szívesen eléldegélnék egy olyan helyen (leszámítva a német nyelvet), vagyis nem lenne problémám belőle, ha ki kellene költözni oda. Ezt viszont nagyon nem éreztem Velencével kapcsolatban. Szűk utcák, sok ember, és mindenhol büdös volt. Ilyen szempontból egy picit csalódtam a városban, mert nem gondoltam, hogy ilyen lepukkant lesz. Ezzel szemben pedig rettenetesen drága. Látszik, hogy csak a turizmusból él a város, odamennek az emberek, körülnéznek, és hazamennek. Ennyire nekem is jó volt, de valahogy amikor a kis utcakban kavarog az ember, akkor azt érezhetné, hogy valami putri-városban mászkál. Persze a fagyi meg a pizza miatt szívesen kimennék még, mert már csak ezekért megérte, de azért egy pici keserű is került a sok édes mellé. Ennek ellenére azért nagyon jól éreztem magam.
Jelentkeztem egy előadássorozatra, amit a Stanford egyetemen fognak tartani, és weben keresztül lehet majd követni. Pontosabban kettőre jelentkeztem, az egyik bevezetés a mesterséges intelligenciába, a másik pedig adatbáziskezeléssel foglalkozik. Mindkettő hasonló módon működik. Van egy basic változat, ahol az ember csak megnézi az előadásokat, és van egy advanced, ahol kapunk házit, meg írunk vizsgákat, egyet november környékén, egyet pedig decemberben. Az eredményről pedig oklevelet is lehet kapni, ha értelmes dolgot elér az ember. Én advancedben fogom kezdeni mindkettőt, mert menetközben le lehet lépni basicre, úgyhogy ha mégsem lenne elég időm, akkor az adatbázisokat leadom basicre. Az MI-set szeretném advancedben végigcsinálni, de majd meglátjuk. Mintha ismét az iskolapadba kerülnék. :) ZH, vizsga, házi feladat... jujj. :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)